Növekszünk - és velünk a ház is

Nem lesznek nagyon múltidézős bejegyzések, de néha visszanyúlok majd az időben - elvégre kimaradt 20 hónap.
Tehát, ott tartottunk, hogy többen lettünk, sokan lettünk, nagycsalád lettünk. Ahogy minden gyerek nő, kiderül, hogy egyre kisebbnek érezzük a házat. Ez együtt jár egy csomó jó és rosszabb dologgal is.
Tök jó, hogy az ember nagyjából egy kontrollálható nagyságú területen tarthatja a dolgait, és nagyjából simán felügyeli a gyerekek dolgait is.
Viszont eljön az a pont, amikor ez kezd nehézzé válni...  a sok cucc miatt.
Ilyenkor az első lépés a selejtezés. Nagyon jó apropó a jótékonykodásra is, szinte megszállottan keressük, kinek, hova, mit lehet elosztogatni.
Aztán amikor már úgy érzem, hogy a többi dolog marad, akkor jön a döbbenet - hogy ez még mindig sok, és kicsi a ház.
Hát, egy év alatt jutottunk el ide nagyjából.
Most van az a fázis, hogy nagyon logisztikázunk, átrendezünk, odébb kerülnek falak, lecserélődnek bútorok.

Közben két iskolásunk lett, kellenek olyan "monstrumok", mint íróasztal ... és nem nagyon kedvelik a közös szobát sem, nemhogy a közös asztalon tanulást.

Utóbbi megoldására a hétvégén beszereztünk 2 íróasztalt, így lesz külön nekem, meg a két nagynak saját asztal. Még nem nagyon tudjuk, melyik hol lesz, de a felújítást megkezdtem.
Szeretem a kihívásokat :-) Ez itt pl a sajátom lapja, elég stabil de sok felületi sérülés van rajta.

nagy asztal lapjának a hibái

Ezzel kezdjük, mutatom időnként. Egyelőre az van, hogy javítom a hibákat.
Ennek olyannak kell majd lennie, hogy inspiráljon a munkám során. Egy biztos, már a gondolata is világbajnok, hogy saját munkaasztalom lesz, és nem az étkezőasztalon kell dolgoznom :-)

Baba POLC - saját "élmény" - felújítás

Húúú, rettentő időhiányban vagyok és egy csomó elintéznivaló görög elöttem.
Biztosan Ti is voltatok már így, látjátok, hogy mi mindent kell megcsinálni, elvégezni, befejezni, meg még haladtok is vele, csak a vége nem látszik, az idő meg ketyeg.

Most velünk is ez van. A Babus mellől a két nagyot suliba indítottam, amihez kellett szereznem egy újabb JULES széket, (jelzem, lett, majd 1x arról is lesz poszt ...) aztán kitaláltam, hogy egy író-szekrényt is kap (amiről 1x szintén lesz poszt) és ezeknek a felújításának is nekiálltam, meg a Béb polcának is, közben bekötöttem 30 könyvet és 40 füzetet, és kifaragtam, feliratoztam 50db ceruzát, táskákat sikáltam, nevekkel láttam el a tesicuccokat.
Ez nem panasz, csak "tényállás", akinek iskolása van otthon, tudja milyen ez, ha nem csak a gyári nájlonokba tolja bele az ember a cuccokat. Időigényes.
Na, asszem itt csúsztam el - mármint az idővel.

Minden bútort fotóztam, dokumentálás céljából, de most sincs sok időm, így csak a kispolcról írok.
Gyorsan.

Volt egy ilyenünk:

Ez a polcocska is azóta volt zöld, hogy nagylányom rácsoságyához lefestettük anno.
Eredetileg a dédi kamrapolca volt, amit 60 évvel ezelőtt talán a debrői rokonok küldtek fel csomagként a pesti rokonoknak, s az oldalára - nemes egyszerűséggel magára a fára - grafitceruzával volt a címzés szép cirádás  óriásbetűkkel felírva.
Hát, ma garantáltan hozzá se nyúlna így a posta ...
A zöld tehát ezt fedte. Most viszont sehogy sem passzolt a kisfiú szobába. Mert az inkább amolyan tengerészes, fehér-kék-piros.
Így festettem fehérre.Tudom, ez nem nagy kunszt, de azért megmutatom.

A festéshez nagyon vastag, szinte puding állagú extra fedő festéket használtam, ami alá nem kellett alapozó, csak alaposan megcsiszolni, zsírtalanítani és portalanítani a fa felületét.

Ez a festék vízbázisú, ami fontos szempont volt a kiválasztásánál, hiszen babaszobába szántuk a bútort. Kiválóan fedett, jól tapadt. Hengerrel vittem fel, ami gyerekjáték volt, annyira, hogy egy óvodás is elboldogult vele.

 

Nagyon szép felülete lett, és gyönyörűen kiadta az egyszerű matt festék a polc érdekes vágott profilját.
Szerintünk nagyon jó lett!

Olvasol? Kedvelsz? Kövess a facebookon is!

VARRÓ ASZTALKA átalakul ...

Szeretem a régi dolgokat - is.
Tisztelem a múltjukat, ezért ámulva tudok nézni bármire, ami régi.
Ápolgatom is őket amíg lehet, de néha nem érdemes.
Néha át kell alakítani, szétszedni, újraösszerakni, stb... vagy csak átfesteni.

Így volt ezzel a kis varróasztalkával is.
Szorgosan kenegettem bútorápólóval, viasszal, mindegy volt neki, valószínüleg valamikor jól felázhatott rajta a furnér, mert néhol mozgott, vagy csak pattogott, ha hozzá nyúlt valaki, az intarziából hiányoztak részek ... elég szomorúan nézett ki szegény ...

Szeretem a fát is. És tetszik, ha valamin látszik, hogy fa. Ezért előszeretettel használok pácot, amikor lehet. Most a kisasztalnál is erre hajlottam, fehér színű pácot kapott, ami éppen csak átlátszik.

Az összhatás fehér, de lehet benne látni a fa erezetét, közelebbről.

Nekünk tetszik.

Így készült: először a lakkozást és a pácot kellett lecsiszolni a felületéről.

Nagyon szépen el lehetett távolítani mindegyiket, és szuperül működött megint a kis "vasaló"csiszolóm, viszont nem kaptam valami csuda jó felületet.

Ahol fel volt ázva a fa, az is eltűnt a csiszolással, mintha porrá vált volna...

Ezeknek a lukaknak, hiányoknak a pótlásához kellett "fapasztát" készítenem.

Lehet, hogy jóféle fával dolgozó emberek itt most harsányan kikacagnak, de a fapaszta nálam a következőkből készül: két kiskanál fa-por (amit lecsiszoltam, épp jó lesz - ez ott van a csiszológép tartályában) egy kiskanál rozs liszt és pár csepp langyos víz. - olyan fogkrém állagúra kell készíteni.

Ezt a pasztát kézzel húztam be a résekbe, jól bele is nyomkodtam.
Száradás után finoman szintbe kellett csiszolni, mielőtt folytattam volna a munkát.
Van, hogy nagyobb lukak kitöltésénél a paszta száradáskor összemegy, ilyenkor még egy sort rá kell húzni.

A száraz, szintre csiszol felületre már lehet dolgozni. Alapozni, festeni, pácolni tetszés szerint.

Ilyen lett:

Az amigurumi maci sógornőm munkája :-)

Tetszik? Kövess! Oszd meg barátaiddal Facebookon, emailben,  Twitteld!

SZÍNEZD KI ! - Let's Colour It!

Hallottatok már erről a világon átívelő kezdeményezésről?
Ha még nem, most belecsöppentek! A hangulatába legalábbis. :-)

..

Színek nélkül boldogtalanabbak vagyunk. Mindenkinek szüksége van "színvitaminokra". Egyéni mérsékletünktől, lelki alkatunktól függ, mennyire színesítjük magunk körül a világot. Egy dologban azonban egyetérthetünk: a színek javítják életminőségünket.

Néha nem is tudjuk, mitől olyan szürkék a hétköznapok, mitől vagyunk fásultak, aztán amikor elkezdjük kiszínezni magunk körül a világot, rájövünk.
(Valami hasonló lehet most velem is, így hóolvadás után már olyan szürke minden, és nagyon vágyom a színekre, a tavasz első nagyonkék egére, meg a virágokra.)

A Dulux (Coral, Flexa, Lewis, Sadolin... - Akzo Nobel festékek) szinte már küldetésének tekinti a beszürkült, elöregedett, megcsúfult városrészek új életre keltését, szerte a világon. Eddig 228.500 liter festéket adományoztak a célra, több ezer önkéntessel (helyenként közéleti személyiségekkel együtt is) dolgozva, több mint száz helyen a világban tették szebbé, színesebbé, élet-telibbé az ott élő emberek környezetét - és vele a mindennapjaikat.
(tavalyi évben nálunk is lehetett pályázni)

London, UK

Rio De Janeiro, Brazilia

..

..

Rio De Janeiro, Brazília

Walls are Dancing in Paris, Lyon, Marseille, France

Jodhpur, India

Jodhpur, India

Jodhpur, India

Jodhpur, India

Jodhpur, India

Jodhpur, India

..

Paris, France

Sopronban is :-)

ez is Sopron

Istambul, Turkey

Rio De Janeiro, Brazília

Rio De Janeiro, Brazília

Ha tetszett amit láttál, olvastál, csatlakozz a Mokka Mekka Blog közösségéhez itt vagy iratkozz fel a jobb oldalon a blog követői közé!
A barátaidat is érdekelheti! Twitteld, oszd meg!

Mokka PRAKTIKUS - Beltéri AJTÓ 'üvegezése' házilag

Amikor még csak terveztük, mi hogyan legyen a házunkban, a beltéri ajtók elég fejtörést okoztak. Mégpedig azért, mert szeretjük, ha sok a fény a házban, de azért a teljes ajtónélküliséget nem annyira.

Ráadásul a konyha-étkezőnk a ház "szíve", eköré rendeződik minden, de azt utáltam volna, ha a készülő ételek illata mindenhová befészkeli magát.
Végül találtunk olyan beltéri ajtókat amik fából készültek - mert ehhez ragaszkodtunk, nagyon nagy üvegezhető nyílás volt rajtuk, léteztek ún. teli variációban is, hogy a fürdőkre ne kelljen más fazont választani, ezáltal is megtartva az egységes képet.

A rendelhető színválaszték elég gyatra minimál volt, így el is dőlt, mi pácolunk, mégpedig áttetsző fehérre. bocs, ez a mániám Ezt a pácot azért szeretem, mert átengedi sejleni a fa erezetét, ugyanakkor szép világos marad tőle még a legérettebb borovi fenyő is!

Eddig megvoltunk, ajtók beépítve, fehérre pácolva - és itt megálltunk, kisebbik gyerek lévén nem egész kétéves, nagy meg duplaannyi, mindkettő, mint a szélvész, ajtó ki-be-ki-be-ki-be...
Egyszóval: para. Féltem a hatalmas tábla üvegektől az ajtószárnyakban. A biztonsági üveg egy ajtóba annyiba került volna, mint az ajtó tokkal együtt. Gondoltam, legyen plexi. És azt is gondoltam, de okos vagyok, hogy ezt kitaláltam :-) De hamar kiderült, hogy azon túl, hogy könnyű - ami hatalmas előny - az ára az üvegével nagyjából megegyezett. Plusz utaznom kellett volna érte 2x60km-t.

Itt jött a képbe a helyi építőanyag kereskedés, ahol épp padlólapot válogattam egy kedves megrendelővel - amikor megláttam a légkamrás lemezeket.
Ezek nagyon jól kihasználható dolgok, készítenek polikarbonát lemezből előtetőt, napkollektor borítást, buszmegállót, üvegházat... Hát, én meg beüvegezem vele az ajtóinkat!

Kiválasztottam a legvékonyabbat, nálunk 6mm-es volt, de ma már van 4mm-es is, és berakattam a csomagtartóba - merthogy annyira rugalmasak, hogy egy 'kanguba' simán be lehet hajtani őket egész táblástul (az enyémek 1,05m x 2,2m -esek voltak) Itthon ki, és egyetlen délután alatt készen lettem az ajtókkal!!!

Fázisfotóim nincsenek, mert 3 éve még nem írtam blogot, és gőzőm fogalmam sem volt arról, hogy ezt valaha meg fogom mutatni valakinek.

Viszont leírom a folyamatot:

1., végy megfelelő mennyiségű lemezt (táblában árulják csak...)

2., az üvegezendő területről szedd le óvatosan a díszléceket (vagy azt a valamit, ami az üveget tartaná)

3., mérd meg pontosan a nyílást és rajzold fel a lemez egyik fóliázott oldalára a méretjelző vonalakat (fóliázva van, hogy megvédjék a szállítási, tárolási sérülésektől)

4., láss neki kivágni a lemezeket. Ajánlom a professzionális vágóeszközöket - akár kölcsönözve is. Hozzáteszem, én egy hatalmas csirkeollónak nevezett izével vágtam ki (nem röhögni, nőnek ilyen van csak hirtelen felindulásból itthon)

5., ha kész a vágás, húzd le a fóliákat róla, illeszd a helyére a keretbe a lemezeket.

6., ..és teheted is vissza a szegő (tartó/takaró/egyéb léceket)

az átlátszó

és a tejüveg hatású

 Készen vagy! :-)

Ez a módszer kitűnően beválik szekrényajtóknál is, vagy tolóajtóknál, ahol egy vagyont költhetnél üvegezésre, vagy bútorlapra, így viszont könnyű (valóban nagyon könnyű) és gyors, alacsony költségvetésű, jól kinéző bútorod lesz.

Akik nem kedvelik az átlátszó dolgokat, elárulom, van a lemezekből színes is - DE szerintem azok uncsik, viszont, ha az egyik feléről nem húzod le a fehér fóliát, máris tejüveg hatású lesz a felületed (nekem a gardróbszoba ajtaja ilyen - jótékonyan rejtve a ruhákat, stb).
Ha az egyik felét leragasztod valami dizájnos fóliával, vagy festesz, lakkozol, ragasztasz rá valamit - az is nagyon izgis eredményt nyújt, mivel a lemez a üreges szerkezete révén csíkokban töri meg a fényt.
Én egyébként ez utóbbit díjazom benne a legjobban.

Ja, meg azt, hogy hangszigetel (+ hőszigetel, ellentétben az üveggel) és a gyerek nyugodtam furulyálhat a szobájában ;-)

A képek forrása: MokkaGaléria - azaz a saját képeim - a saját otthonomról. Nem baj, ha megosztod őket, amennyiben a forrást megjelölöd (linkkel) Köszönöm!

Ha tetszett amit láttál, olvastál, csatlakozz a Mokka Mekka Blog közösségéhez itt vagy iratkozz fel a jobb oldalon a blog követői közé! Vagy kövess a twitteren.

 

És oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel... :-D

Mokka PRAKTIKUS: hogyan újíts fel vasalódeszkát?

Vasaltok?
Ki vasal, és mit? Mikor?

..."fontos" kérdések ezek... :-)



Amikor a gyermek kicsi, mindent alaposan átvasal az ember (lánya), fertőtlenít, stb. Első gyereknél pláne. Másodiknál már nem mindent. Néha csak azt, ami hozzáér az újszülött bőréhez, aztán pár hét után azt sem. Felnőtt ruhákat megtanul szépen teregetni, nem agyoncentrifugálni. Aztán, ha nem kosztümös/öltönyös a munkája, akkor csak a színházbamenős cuccot vasalja, meg az abroszt...ha használ.


Vasalódeszka a gardróbba el....s bizony, néha megeszi az idő vasfoga, akkor is, ha használjuk, akkor is, ha nem.
Enyém is megadta magát 6 év alatt
(ebből azért látható, én mennyit vasalok :-/ ).

Utóbb, amikor előszedtem, és próbáltam rajta dolgozni a vasaló itt-ott beleszaladt a borításba, elfeslett az anyag.

Gondoltam nézek rá valami olcsó karton anyagot (mert az volt rajta, annak ellenére hogy ötszámjegyű volt az ára 6 éve) és a múltkor olvastam valakinél, hogy ha alufóliát rakunk a felső anyag meg a deszka közé, akkor nő a vasalás hatásfoka! :-DDD  (ha már az enyém nem)


Éééés, tudjátok mit találtam a méteráru boltban? Vasalóvásznat. Hoppsz. Ilyet is tudnak. Szép fémes felülete van, a hordozóréteg pamut, és duplaszéles. Az egész deszkára való nem volt 600Ft.
Össze is raktam egy óra alatt mindennel együtt a cuccot, tádámmm, lett szép, vacsiúj vasalódeszkám. Igazán egyszerű volt.

Folyamat:
- szakadt  vászon leszedés
- szivacs visszaigazítása a rácsra
- régi rongy huzat alapján az új méretre szabása, varrásráhagyásokra és a behúzó zsinór házára ügyelve
- megvarrás / szegés
- régi jól bevált biztosítótűs módszerrel befűzni a zsinórt a bújtatójába
- és már mehet is a deszkára, behúzni a zsinórokat, megkötni, kész!

 

 

 

 

Ha nem rácsos "hiper-szuperszónikus" zsinórvezetős deszkád van, hanem a klasszik falapos, akkor még egyszerűbb a dolog. Ahhoz nem kell varrógép sem, csak helyreigazítani a szivacsozást (vagy a plédeket :-) ) majd a kiszabott anyagot a deszka visszáján kárpitos tűzőgéppel feszesen megtűzni.

+1: ha rácsos a deszka, de nincs varrógéped, akkor se keseredj el! Használj több anyagot, hogy a deszka alatt nagjából összeérjenek a szélek, és egyszerűen egy jó hosszú cérna segítségével húzd össze őket!


Amúgy maga az anyag annyira jól néz ki, hogy karácsonyi dekorációhoz is fogom használni (mármint nem a deszkát ;-), hanem még veszek ilyen méterárut! )

Ha hasznosnak találtad,amit láttál, olvastál, csatlakozz a Mokka Mekka Blog közösségéhez itt.

Meg is oszthatod, csak jelöld meg a forrást.

Lomi - becsületes nevén Lomtalanítás

Itt nálunk most van.
Valahogy ősszel mindig sikerül belőni a szolgáltatónak ezt a hetet, így Mindenszentek előtt.  Ez viszont azzal jár, hogy rendszerint a 23-át környező időszakban minden tele van lomokkal. És azokkal, akik ebből élnek...

Dominic/Photocase.com

A minap azon mulattunk többen, hogy csak azalatt a negyed óra alatt, míg elmentünk a gyerkőkért a suliba meg vissza, egyazon teherautó 7x járta be a városrész összesen 12 utcáját (ez széltében és hosszában 3x4-et jelent, tehát nem nagy szám) több üzemanyagköltséget felhalmozva, mint amennyi lomot összeszedtek. Nem is értem, miért olyan jó biznisz ez nekik...

Ha még valami jó darabra hajtanának... de nem, csak a vas!

Magam is épp miattuk lecsúsztam a szomszéd utca egyik kertjében 8 hete rám váró hatalmas zsírosbödönökről, amikkel merész terveim voltak. Valami  A+Z  által inspirált dologra gondoltam, gyerekeknek szelídített variációban. Kábé 11 századmásodperccel azután, hogy kikerültek a zutcára, kinőtt a földből két 'hivatásos', és megragadták mind a hármat (látszatra 45, 53 és 60 centisek voltak, kékek.... :-( mármint a bödönök) és el sem engedték őket. A vastelep lomi idején negyven pénzt fizet egy kiló vasért, ezek meg vitték a bödönjeimet és meg nem álltak volna még egy ezresért sem... naná, levették, hogy az nekem kell.

Két vigaszom maradt ezügyben: az egyik, hogy a Zuram lehet, hogy kidobott volna bödönöstül, hogy mi a frászt akarok én már megint, van egy bödönünk, az is több a kelleténél, a másik meg, hogy lett viszont szekrénykénk, 4 is. Nem is értem, hogy nem hasogatta fel őket azonnal valaki tűzrevalónak például. Biztosan nem fával fűtenek ;-)

Nos, a bútorok jelenleg igen ramatyul néznek ki, mint az lenni szokott, fél centi vastag robbanthatatlan repedt zománccal bekenve, úgyhogy lesz velük meló bőven, de amint tudok, mutatok mindent.

Addig csak két kis részlet:

 

Én már látom bennük a lehetőséget!


Ha tetszett amit láttál, olvastál, csatlakozz a Mokka Mekka Blog közösségéhez itt.



Adatvédelem:
A posztban található két alsó kép saját tulajdonomat képezik, melyekre a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény hatályos! Megosztásuk, felhasználásuk, egyéb közzétételük részben vagy egészben csak az írásos hozzájárulásommal és a forrás pontos megjelölésével lehetséges! 
Én is ezt teszem, ha más képét használom.