2014. július 14., hétfő

Növekszünk - és velünk a ház is

Nem lesznek nagyon múltidézős bejegyzések, de néha visszanyúlok majd az időben - elvégre kimaradt 20 hónap.
Tehát, ott tartottunk, hogy többen lettünk, sokan lettünk, nagycsalád lettünk. Ahogy minden gyerek nő, kiderül, hogy egyre kisebbnek érezzük a házat. Ez együtt jár egy csomó jó és rosszabb dologgal is.
Tök jó, hogy az ember nagyjából egy kontrollálható nagyságú területen tarthatja a dolgait, és nagyjából simán felügyeli a gyerekek dolgait is.
Viszont eljön az a pont, amikor ez kezd nehézzé válni...  a sok cucc miatt.
Ilyenkor az első lépés a selejtezés. Nagyon jó apropó a jótékonykodásra is, szinte megszállottan keressük, kinek, hova, mit lehet elosztogatni.
Aztán amikor már úgy érzem, hogy a többi dolog marad, akkor jön a döbbenet - hogy ez még mindig sok, és kicsi a ház.
Hát, egy év alatt jutottunk el ide nagyjából.
Most van az a fázis, hogy nagyon logisztikázunk, átrendezünk, odébb kerülnek falak, lecserélődnek bútorok.

Közben két iskolásunk lett, kellenek olyan "monstrumok", mint íróasztal ... és nem nagyon kedvelik a közös szobát sem, nemhogy a közös asztalon tanulást.

Utóbbi megoldására a hétvégén beszereztünk 2 íróasztalt, így lesz külön nekem, meg a két nagynak saját asztal. Még nem nagyon tudjuk, melyik hol lesz, de a felújítást megkezdtem.
Szeretem a kihívásokat :-) Ez itt pl a sajátom lapja, elég stabil de sok felületi sérülés van rajta.

nagy asztal lapjának a hibái
Ezzel kezdjük, mutatom időnként. Egyelőre az van, hogy javítom a hibákat.
Ennek olyannak kell majd lennie, hogy inspiráljon a munkám során. Egy biztos, már a gondolata is világbajnok, hogy saját munkaasztalom lesz, és nem az étkezőasztalon kell dolgoznom :-)

2014. július 3., csütörtök

20 hónap

Szia. Itt vagyok.
20 hónapja voltam itt utoljára. Akkor írtam utoljára. Nagyon sok dolog történt azóta, sok-sok változás az életemben.
Nem terhellek a részletekkel, pár mondatot írnék csak ...

Amikor kiléptem a mókuskerékből kis időre, már nagyon fáradt voltam, a blog és online munka mellől mentem szülni, plusz folyamatosan tanultam valamit - így családdal együtt sok volt. Kellett a szünet, kellett a változás. Őszintén, a Facebook oldalra benéztem hetente, de a blogot hagytam, hagy aludjon. Tudtam, hogy egyszer eljön az ideje.

A legkisebbem is már 2 volt nemrég, ideje lassan visszatérnem valamilyen módon itt is az online keringésbe.

Ahogy én is változtam ez alatt az idő alatt, úgy a blog sem lesz ugyanaz, mint volt. Az, hogy kiestem a 'lakber' és dekoráció világából egyértelmű változásokat fog hozni az oldal kommunikációs stílusában is.

Köszönöm Neked, hogy itt vagy - még mindig!  Ahogy megköszönöm azt is, ha velem tartasz a továbbiakban és figyelemmel kíséred az eseményeket.





2012. október 24., szerda

RÉS

" ...egy olyan hely, ahova be lehet férkőzni.
Ha nem figyelünk eléggé, bármi oda nem illő dolog be is férkőzik." :-)

KarenKnorr

Jó, elismerem, lerobbantam. Eddig bírtam energiatartalékkal.
Hogy most a bébhez való éjjeli kelések, vagy az éjszakába nyúló tanulás, vagy csak vmi egyéb miatt, nem tudom, - lassan 4. hete tök "lekvár" vagyok, nappal szédelgek és valójában gyök kettővel működök, egy hete meg már határozottan beteg is vagyok, ami tovább rontja az amúgy sem túl hatékony életvitelem most.

Próbáltam fenntartani itt is a dolgokat, mint otthon is, de perpill túlnőttek rajtam ...
Az utolsó két hétben annyi leiratkozóm volt a szósölmédián, mint máskor negyed év alatt (biztos most is lesz pár  ;-)  ) be kellett látnom, nem hozom azt a formát mint eddig.

Szóval: behúzom a kéziféket, mielőtt nagyobb baj lesz.
Rendet teszek az itthoni életemben, a házamban, a kertemben. Sokat leszek az összes gyerekeimmel és lefekszem néha időben aludni. Még akkor is, ha ez délután kettőt fog jelenteni :-)

Sok dumának sok az alja alapon, nem is ragozom tovább - ez egyet jelent: SZÜNET.
Nem szándékozom feladni, de tudnom kell, mikor nem szabad úgy folytatni, ahogy eddig.

Szeretettel ölellek benneteket!
KarlaLina

"I'll be back!"

2012. szeptember 10., hétfő

Baba POLC - saját "élmény" - felújítás

Húúú, rettentő időhiányban vagyok és egy csomó elintéznivaló görög elöttem.
Biztosan Ti is voltatok már így, látjátok, hogy mi mindent kell megcsinálni, elvégezni, befejezni, meg még haladtok is vele, csak a vége nem látszik, az idő meg ketyeg.

Most velünk is ez van. A Babus mellől a két nagyot suliba indítottam, amihez kellett szereznem egy újabb JULES széket, (jelzem, lett, majd 1x arról is lesz poszt ...) aztán kitaláltam, hogy egy író-szekrényt is kap (amiről 1x szintén lesz poszt) és ezeknek a felújításának is nekiálltam, meg a Béb polcának is, közben bekötöttem 30 könyvet és 40 füzetet, és kifaragtam, feliratoztam 50db ceruzát, táskákat sikáltam, nevekkel láttam el a tesicuccokat.
Ez nem panasz, csak "tényállás", akinek iskolása van otthon, tudja milyen ez, ha nem csak a gyári nájlonokba tolja bele az ember a cuccokat. Időigényes.
Na, asszem itt csúsztam el - mármint az idővel.
Minden bútort fotóztam, dokumentálás céljából, de most sincs sok időm, így csak a kispolcról írok.
Gyorsan.

Volt egy ilyenünk:


Ez a polcocska is azóta volt zöld, hogy nagylányom rácsoságyához lefestettük anno.
Eredetileg a dédi kamrapolca volt, amit 60 évvel ezelőtt talán a debrői rokonok küldtek fel csomagként a pesti rokonoknak, s az oldalára - nemes egyszerűséggel magára a fára - grafitceruzával volt a címzés szép cirádás  óriásbetűkkel felírva.
Hát, ma garantáltan hozzá se nyúlna így a posta ...
A zöld tehát ezt fedte. Most viszont sehogy sem passzolt a kisfiú szobába. Mert az inkább amolyan tengerészes, fehér-kék-piros.
Így festettem fehérre.Tudom, ez nem nagy kunszt, de azért megmutatom.


A festéshez nagyon vastag, szinte puding állagú extra fedő festéket használtam, ami alá nem kellett alapozó, csak alaposan megcsiszolni, zsírtalanítani és portalanítani a fa felületét.
Ez a festék vízbázisú, ami fontos szempont volt a kiválasztásánál, hiszen babaszobába szántuk a bútort. Kiválóan fedett, jól tapadt. Hengerrel vittem fel, ami gyerekjáték volt, annyira, hogy egy óvodás is elboldogult vele.

 


Nagyon szép felülete lett, és gyönyörűen kiadta az egyszerű matt festék a polc érdekes vágott profilját.
Szerintünk nagyon jó lett!




Olvasol? Kedvelsz? Kövess a facebookon is!

2012. augusztus 17., péntek

Ágyazzunk!

Ez egy hosszú történet ... ;-)

Inkább régi.
Van nekünk egy családi kiságyunk - vagyis csak volt - ami nagyon-nagyon régi, szép asztalos munka, hetvensok éve készítette valaki, és mindig a család legkisebbje aludt benne, amíg nem lett újabb kisbaba.

(Van egy ilyen bölcsőnk is, igaz, az "csak" 38 éves iparművészeti darab, de ez is vándorol, ebben már vagy 40 gyerek töltötte el élete első heteit, hogy ringatózva elaludjon vagy anya pocakjában érezhesse magát egy kicsit )

Az én legnagyobbam is megkapta annakidején, totál lepukkadt állapotban, körben le volt róla rágva a több (5,6 ?) réteg fehér zománcfesték, tele volt matricákkal, meg hiányzott belőle ez-az. A Zuram meg én (várandósan) szépen rendbetettük, csiszoltuk, fapasztáztuk, alapoztuk, majd bababarát (vízbázisú) akrilfestékkel lefestettük, apósom készített hozzá rudakat a hiányzók helyett. Az akkori lányszoba rózsaszín-zöld koncepciójába tökéletesen simult ez a gyönyörű. míves meseágy.


Látjátok a faragásait, domborúan esztergált rudait, fejvégét?

És, ráadásul nem egy standard kiságy méret, mert 145centis, az oldalai levehetőek, szóval, a kisebbikem még akár 4 évesen is alud(hatot)t (volna) benne - ha a soron következő legkisebbnek nem kell. Így mi kivettük a gyerek alól, mikor ő 3 éves volt, és odaadtuk.

Tudjátok, nyáron megszületett a mi legkisebbünk, az ágyat azonban nem kaptuk vissza - mert akinek adtuk, ő is babát várt ... és amúgy sem akarta a nagyobb alól kivenni az ágyat. :-(

Pedig közben találtam egy ugyanilyen faragású naaaagyszekrényt is, tökéletes párost alkottak volna.

Időközben a szekényről is kiderült, hogy a gangos házban, ahol volt, gyakorlatilag ráépítették a lakást, és nem lehetett onnan egyben kihozni, így szívszakadva (tényleg baromira elkenődtünk ettől még pluszba, hogy semmi nem jön össze) lemondtunk róla.

Azok az ágyak, amik funkcionálisan ugyanilyenek, ezt tudják nyújtani és ekkorák, jó sokba kerültek.

Aztán egy reggelre megálmodtam, hogy asztalos barátunk megküzdhetne ezzel a feladattal, kérdezzünk rá!
Bevállalta! Na faragások nélkül, de ezt a sztorit majd legközelebb bővebben.

Velem madarat lehet fogatni!



Olvasol? Kedvelsz? Kövess a facebookon is!

2012. augusztus 9., csütörtök

PÉKSÉG ILLAT - meg a kelt húsos kifli receptje



Valamikor régen, gyerekként sokszor ettünk egy bizonyos budapesti kisvendéglőben hajtogatott húsos pogácsát - de erről tán már írtam is valahol... azt az ízvilágot azóta is próbálom sokféleképpen visszahozni, mert isteni volt!

Ezeknek a kifliknek a tésztáját nem én találtam ki, hanem a Stahl Judit, de bátran használom, mert lenyűgöző, és jól lehet bármihez adaptálni, ami sós és kelt, és finom :-)

Tészta:

2 dl tej
10 dkg vaj
1/2 l langyos víz
2 csomag szárított élesztő
1 tk barnacukor
1,5 ek tengeri só
1 kg liszt
20 tekerésnyi frissen őrölt színes bors

                             (SJ fele ennyiből szokott olajbogyós kifliket 'gyártani')

A vajat és a tejet langyosítsd meg, hogy a vaj épp elolvadjon, majd öntsd hozzá a vízet, keverd el, és ebből vegyél ki egy naaaagy bögrébe 3-4 evőkanálnyit. Add hozzá a barnacukrot majd az élesztőt, és kis időre hagyd magára - ne sokáig, mert kifut. Eközben a kiló lisztet tedd egy akkora tálba, amiben a mikróban fel tudod kissé langyosítani, majd tedd hozzá a sót és a frissen őrölt borsot, keverd össze.

Eddigre már biztos felfutott az élesztő is, borítsd a lisztes mixhez és dagaszd ki a tésztát, kb 8-10 perc alatt. Formázd gömbőccé és olajozd be kívülről, majd tedd el kelni. Én a napra szoktam kitenni, (vagy a kályha mellé télen) és kábé egy óra múlva a kétszerese lesz.

Addig bőven elkészül a töltelék és még arra is marad időd, hogy megigyál egy jó kávét, szépen kényelmesen.

A töltelék nem más, mint egy jóféle magyaros, hagymás-paprikás pörkölt. Ízre legalábbis!

Töltelék:

1/2 kg hús, rád bízom milyen, bármi, amiből pörköltet csinálnál, az jó lesz
1 nagy vagy 2 kis fej vöröshagyma apró kockákra vágva
1 gerezd fokhagyma
2 ek édesnemes pirospaprika
5 tekerésnyi frissen őrölt színesbors
1 tk őrölt kömény

ezekből készíts egy jó kis sűrű szaftos pörköltet, majd daráld le az egészet (megsúgom, a botmixerrel is lehet aprítani, és sokkal egyszerűbb ...)

Összeállítás és sütés:

A tésztát szedd ketté, mindkét feléből formálj nagy gombóc bucit, a bucikat nyújtsd ki nagyobb pizza méretű körökké, majd kend rájuk a tölteléket. (egy tészta+fele töltelék, értelemszerűen ;-) )
Ezután vágd fel a tésztákat kerék küllő szerűen, 8/12 részre (attól függően, mekkora kifliket akarsz) és kivülről a cikkek hegyes közepe felé tekergesd fel őket, kiflisítsd görbére és mehet a sütőlemezre.

Tepsinként külön kell sütni őket, a légkeverést nem ajánlom.
Melegítsd elő a sütőt 200 fokra, és tedd félre a tepsiket, hagy keljenek a kiflik.
Amikor a sütő elérte a megfelelő hőfokot, kend meg a kifliket tojásárgájával elkevert sós tejjel, majd mehet be a sütőbe sorra mindegyik, tepsinként 20-25 perc kell nekik.




Tetszik? Kövess! Oszd meg barátaiddal Facebookon, emailben,  Twitteld!

2012. augusztus 3., péntek

nem csak MUSTÁR - egy kis Dijon + 2 recept

Sütöttem múltkor ezeket a finomságos kifliket, akkor most itt a recept is hozzá:


Ez tipikusan az ötperces művelet, na jó, 2x5 perc. Lidlis levestészta, kiteker, megken tejföl-mustár-reszeltsajt-só.frissen őrölt bors kombóval, 6 db háromszögre vág, felteker, 200fokra be a sütőbe.
Kb 10. perc múlva kivesz, ennyi. :-)



Most meg elmegyünk egy rövid dijoni sétára, aztán még egy mustár receptet is hozok. De amint látjátok, Dijon több, mint mustár.







 



A mustár:
70g sárga és barna mustármagot (vegyesen) áztass annyi almaecetbe, amennyi ellepi, majd másnap szűrd le és a magokat daráld le (a kis nyomógombos kávédaráló a legjobb erre). Adj hozzá 10g sót, ízlsé szerint borsot, paprikát, gyömbért, tárkonyt, szegfűszeget - a fűszerek összetételét az ízlésed határozza meg. Adj még hozzá 1evőkanál mézet, 1,5dl almaecetet és kb. 5dl vízet, mixeld össze, majd lassan főzd a kellő sűrűségűre.



Tetszik? Kövess! Oszd meg barátaiddal Facebookon, emailben,  Twitteld!


forrás

2012. augusztus 1., szerda

VARRÓ ASZTALKA átalakul ...

Szeretem a régi dolgokat - is.
Tisztelem a múltjukat, ezért ámulva tudok nézni bármire, ami régi.
Ápolgatom is őket amíg lehet, de néha nem érdemes.
Néha át kell alakítani, szétszedni, újraösszerakni, stb... vagy csak átfesteni.

Így volt ezzel a kis varróasztalkával is.
Szorgosan kenegettem bútorápólóval, viasszal, mindegy volt neki, valószínüleg valamikor jól felázhatott rajta a furnér, mert néhol mozgott, vagy csak pattogott, ha hozzá nyúlt valaki, az intarziából hiányoztak részek ... elég szomorúan nézett ki szegény ...


Szeretem a fát is. És tetszik, ha valamin látszik, hogy fa. Ezért előszeretettel használok pácot, amikor lehet. Most a kisasztalnál is erre hajlottam, fehér színű pácot kapott, ami éppen csak átlátszik.

Az összhatás fehér, de lehet benne látni a fa erezetét, közelebbről.

Nekünk tetszik.

Így készült: először a lakkozást és a pácot kellett lecsiszolni a felületéről.


Nagyon szépen el lehetett távolítani mindegyiket, és szuperül működött megint a kis "vasaló"csiszolóm, viszont nem kaptam valami csuda jó felületet.

Ahol fel volt ázva a fa, az is eltűnt a csiszolással, mintha porrá vált volna...

Ezeknek a lukaknak, hiányoknak a pótlásához kellett "fapasztát" készítenem.


Lehet, hogy jóféle fával dolgozó emberek itt most harsányan kikacagnak, de a fapaszta nálam a következőkből készül: két kiskanál fa-por (amit lecsiszoltam, épp jó lesz - ez ott van a csiszológép tartályában) egy kiskanál rozs liszt és pár csepp langyos víz. - olyan fogkrém állagúra kell készíteni.

Ezt a pasztát kézzel húztam be a résekbe, jól bele is nyomkodtam.
Száradás után finoman szintbe kellett csiszolni, mielőtt folytattam volna a munkát.
Van, hogy nagyobb lukak kitöltésénél a paszta száradáskor összemegy, ilyenkor még egy sort rá kell húzni.


A száraz, szintre csiszol felületre már lehet dolgozni. Alapozni, festeni, pácolni tetszés szerint.

Ilyen lett:




Az amigurumi maci sógornőm munkája :-)




Tetszik? Kövess! Oszd meg barátaiddal Facebookon, emailben,  Twitteld!




2012. július 23., hétfő

Szoba kilátással - a TENGERRE

Ma ismét forróság, szép idő ... irány a tengerpart, vagy hűsöljünk mellette egy gyönyörű egzotikus helyen!

Menjünk a Maldív-szigetekre (1,2,3,4,) vagy Dél-Afrikába (5,6,7)?

via

via

via

via

via

via

via

Esetleg Hawaii?

via
via

via
via

Tetszik? Kövess! Oszd meg barátaiddal Facebookon, emailben,  Twitteld!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...