2011. július 28., csütörtök

Survivors - Túlélők

Nem kell semmi rosszra gondolni.

Nem lesz szó katasztrófákról, csatákról, borzasztóságokról.
Csak egy kicsit. És minden jó, ha vége jó - alapon ,ez is jó.

A héten két 'túlélés' zajlott itt a közelemben, ezekről szól a poszt.

Van nekem egy  VanGazdám nevű macskám. Vagyis családi macska.
Olyan kijárós jellegű. Lustulni, kandalló elött punnyadni idebenn szokott, vadászni kinn.
Meg kaját kuncsorogni is kinn, amikor az itthonit már unja. (Van ám neki 'rendes' neve, amin szólítjuk, de a nyakörvére csak ezt gravíroztattam, a telefonszámokkal, biztos ami biztos.)

Van, hogy nem itthon alszik, mert a környéken is legalább négyen jól tartják, de az esetek többségében itt dörgölőzik. Ha két este egymás után nincs itt, már kezd gombóc lenni a torkunkban. Harmadik nap már plakátolunk és keresem az interneten, meg a környékbeli házaknál, hátha bezárták véletlenül.
(Volt, hogy valaki "kedves" bezárta a pincéjébe egerészni, és nem volt meg 4 napig, aztán dohosan, koszosan, panaszkodva jött haza... )
Randa dolog egy 'feliratos' macskát bezárni, na!


cic[5901481614828103411].jpg

Két hete eltűnt. Két nap türelem, két nap tűkön ülés, kérdezősködés következett.
Öt nap után éjjel szedte össze a párom a kapu elől, lógott mindene, csapzott volt és zavart, erőtlen, egyik szemét ki se nyitotta.
Itthon maradt, jártányi ereje sem volt. Két és fél napig a gardróbban aludt a törölközők mögött, és egyáltalán elő sem jött, még inni se. Tisztára csont és bőr lett.
Elvittem dokihoz. Igazából nem tudott mit mondani, de kaptunk szemcseppet :-).

Végül meguntuk, és a Zurammal együtt úgy döntöttünk, nem várjuk meg amíg éhenhal. Fecskendővel toltunk le neki pár mili vizet meg olvasztott vajat. Na, valószínüleg a vaj megtette a magáét :-) Másnap a macska reggel az ágyunk mellett ült, inni kért, és lassan, de elkezdett mozogni. Fényekre, zajokra összerezzent, de alakult.
Kilenc nap után megint evett, és most szinte a régi.


Tartja magát bizonyos körökben a macska kilenc életéről szóló legenda. Nem tudom, miből gondolták ezt a régiek, de a nagyságos ebből legalább egyet kilőtt. Azt, hogy mi történt vele, nem fogom megtudni... A lényeg, hogy itt lustul megint:


Másik túlélőm egy szódásüveg. Igen, igen. Szódásüveg. Régi darab, szép kék opál üveg, savmaratott Artesia felirattal, kilencven évvel ezelőttről. Jó darab, s becsét növeli, hogy a családban öröklődik régóta.
A konyhaszekrény tetején díszlik és fogja a port, már funkciója nem lévén, de "szeretem és ragaszkodom hozzá" darab.
A konstans esők miatt beáztunk, és a kémény ellenőrzése közben emberem egy laza mozdulattal lesodorta. Egy csuporral együtt. Én alattuk álltam. Jó volt, hogy jött a csupor, mert erre felfigyeltem ;-) és hát több is veszett.... aztán jött az üveg, cca. egy kiló önsúllyal. A kezemről lepattant a konyhapultra, amit összetört!, aztán ugrottam, nyújtóztam és a térdemmel belassítottam a palackot, miután újra lepattant és földet ért. Egyben, karcolás nélkül, két méter húszról.
Végülis, csak egy csupor tört össze, meg a konyhapult és a térdemen keletkezett egy teniszlabdányi dagadt lila tipli :-) De az ereklye túlélte!
Másodperces történés - hosszú pillanat -  lassítás.
Fura volt.


A harmadik? Asszem én...nem az üveg alatt álltam.

2011. július 26., kedd

"B" mint burkolat 1. - Mázas kerámia

Újabb sorozatot, vagy blokkot kezdek meg ezzel a poszttal. 

Az otthonokban, közösségi terekben és ezek környékén fellelhető burkolóanyagokat veszem nagyító alá.
Mint általában, most sem a megszokott megoldásokat hozom.

Már a régmúlt generációk is mesterei voltak a különböző égetett kerámiák készítésének.

Kezdetben kiégették az agyagot, majd a fémek alaposabb megismerése után (körülbelül az üvegművességgel egyidőben) mázzal kezdték az égetett agyagot bevonni.

Erre később a díszítés igénye is okot adott. A többszörösen égetett mázas kerámiák felülete kevésbé porózus, zárt lett, miáltal nem szívták be a vizet és a különböző folyadékokat.

Használati tárgyakon túl praktikus és/vagy éppen művészi burkolatokat hoztak létre padlóra, falra, tetőre.

A mázak közül az ólommáz átlátszó, üvegszerű, az ónmáz pedig elfedi az alapanyagot, cserepet, fedőmáz.

Az égetett mázas kerámiákat burkolatként szívesen alkalmazták ott, ahol nedvesség érhette az adott felületet. Gyakran találkozunk velük fürdőkben, konyhákban, tetőkön. Ezeken kívül is nagyon dekoratív burkolatot adnak, meglepő, stílusos részletei lehetnek egy adott térnek.
Egyes kerámialapok önmagukban, akár képként is megállják a helyüket, annyira egyediek, különlegesek, szépek.


A mai gyűjteménybe érdekes kerámia lapokat válogattam, illetve érdekes helyeket és módokat, ahol alkalmazták őket. A választék kimeríthetetlen.
Inspirálódjatok, ötleteljetek, és a világért se elégedjetek meg valami unalmassal :-)


Földtani Intézet, Budapest!

Forrás: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, .

A burkolatokról szóló sorozat következő része a tadelaktról, erről a különleges marokkói eredetű burkolatról szól. 

2011. július 23., szombat

Szolgálati Közlemény

Bizonyára észrevettétek, hogy megváltozott a blog háttere. 
Ennek több oka volt.



Mivel ez egy újszülöttnek mondható blog (négy hónapos a kicsike ;-)) ezért folyton fejlődik, velem együtt. Mióta elkezdtem csinálni, nagyon sokat tanultam úgy általában is az internettel és a számítógépek világával kapcsolatban. Számtalan dolgot fedeztem fel, próbáltam ki ezalatt az idő alatt.
Ugyanannyi meghökkentő, vagy meggyőző írást olvastam, és a sok oldal látogatása alatt kezdett kialakulni bennem egy kép arról, hogy milyen blogot is szeretnék....hogy nézzen ki, mi minden legyen benne?
Az eddigi hátteret a szolgáltató kínálatából választottam ki, a textiles kötődésem révén (ezek színes vég szövetek voltak feltekerve, nem tudom, látszott-e), szerettem, de sokszor tűnt túl hivalkodónak.
Viszont sok másik háttér meg egyáltalán nem tetszett, vagy unalmasnak találtam. Aztán találtam nekem tetszőeket más szolgáltatóknál - viszont ezeket a világért sem tudtam ide betenni (nem vagyok egy ITguru).

Egy kedves új olvasóm ébresztett rá a napokban, hogy valamit kezdenem kell ezzel.
Végül megtaláltam, hogyan tudok saját hátteret kreálni. Nem volt egyszerű (nyilván csak nekem ;-) de hát szőkülök is, meg ilyenek)

Kedvenc rám jellemző dolgok összeszedése a képhez - öt perc, megfelelő képek készítése - tíz perc, feltöltés, válogatás, átméretezés, levágás, Photoshop nélkül - egy óra, válogatás, próbálgatás - újabb egy óra.

Most kész, ez lett belőle. Nem biztos, hogy ez így marad, de egy darabig biztosan.
Van benne lakberendezési terv - az egyik vizsgamunkám volt anno, kék tusrajz - ami örökség és imádom, szalagok - a varrós részemhez kötve, meg egyik általam kreált gyerekjáték terve, és a kedvenc fémes ceruzáim. Mindegyik egy-egy darab 'belőlem'.
Valahogy nem bírom magamat rávenni az egyszínű hátterekre, ez van...
Mivel éjjel fél kettő van, a jól végzett munka örömével megyek el aludni.

Sziasztok :-)

...ja, itt lenn az óra abszolúte nem pontos...tényleg! nem tudom, hogy lehet beállítani

2011. július 21., csütörtök

BeTáblázva

Krétával rajzolni jó!
Táblára, házfalra, de még aszfaltra is.
Van benne valami nosztalgikus.
Üzenünk...de nem egy post-it-et ragasztunk a hűtőre, vagy a bejárati ajtóra.

Meg aztán a gyermek is dekorál, és jobb félni mint megijedni, ugye. (Ez esetben arra gondolok, hogy a golyóstoll mondjuk nem jön le a mosható falról sem...)

Miért ne kötnénk össze a kreatívat a hasznossal? Legyen otthon tábla fal-unk. Meg tábla ajtónk, bútorunk, képünk, és bármink, amire kedvünk támad rajzolni, írni.






Táblafesték vagy tábla fólia használatával megkapjuk a kívánt felületet. Ha nem mágnesezhető felületre festünk, de szeretnénk, ha mágnessel különböző fotókat, emlékeket is kirakhatnánk, kenjünk alá mágnesezhető festéket.

Forrás: via, via, via, via, via,  via, via, via, via, via, via, via.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...