2011. december 31., szombat

ÚJRA ITT - meg B.U.É.K! és Szerencse Malackák

Szijasztoooóók!


Hát, megint vagyok...
Egy határidős munka, saját gardróbszoba felújítás, a karácsonyi hajrá és az azt követő vendégjárás illetve több, mint egy hét "net"telenség után visszatértem.
Nem pont így terveztem - kicsit Mea Culpa ez most.

Nem tudtam befejezni egy számomra is fontos interjút egy kedves ismerősömmel, ide szántam a blogba, és karácsonyig jó lett volna megjelentetni...

Aztán a Zuram meglepett egy gardrób felújítással - ami persze rég aktuális volt, mert ez az egy helység volt a házban, ami három éve nem lett befejezve, csak beletettünk pár szekrényt, abba meg a cuccainkat. Ettől szűkös és sötét volt, nem tudtunk benne öltözni, csak tárolásra volt jó, de arra is csak nagyjából - örültem, ha becsuktam az ajtaját - kívülről. 
Most december 20-án (szabadsága első napján) Férj nekiállt tisztességes gardróbot készíteni ebből :-) Én az egész napomat a fővárosban töltöttem, úgy gondolta, estére végez mindennel :-DDD és meglepi lesz nekem. Lett. Este nyolckor, mikor a mamától felvett gyerekekkel hazaestünk a következő látvány fogadott:
a bejárati ajtó mellett egy rakás falazóanyag, keverőszár, vödrök. Benn a nappalitól a hallon át mindenütt ruhák, dobozok, cipők, kupacok. És mindenütt fél centi vastag por-Por-POR! A gardrób helység üres, a szekrények helyén épített polcok "falazódnak" - kábé 20%-os készültségi szinten...
Dec. 23-ára sikerült is befejezni, este 6 körül gyönyörű vékonyan falazott beépített szekrényeink lettek, 2,6m hosszú akasztós résszel, és egy 5,5m2-es polcossal, plusz egy magas polccal a dobozoknak, amikben minden csetreszt el lehet rejteni, meg 4m hosszú cipő-tárolóval. Mindennek meg lett a helye, rendezett, tágas, világos lett, pedig csak a böhöm szekrényeket dobtuk ki. A gyerek kézenállni is tud benn, meg hulahoppkarikázni :-D mi meg imádunk ott öltözni, és végre átlátható minden!

Utána már itt is volt a Karácsony, volt tíz óránk, hogy valahogy rendbetegyük a házat, süssek, főzzek, csomagoljak, ruhákat készítsek, a fát apa kiásta a kertből, becipelte és fel is díszítette, úgyhogy, Szenteste 5-kor, már hullafáradtan, de tökéletesen rendben voltunk.
Ezt követte egy klassz kis 2,5 napos rokonlátogatós turné, tehát volt mit kiheverni - tulajdonképpen kapóra is jött a net szünet, jó sokat aludtunk :-)


Most meg leléptünk a BAlatonra (BAhamák jobban hangzott volna ;-) de itt is jó, jó barátok vannak itt)
Estére egy gyerekes Szilveszteri buliba megyünk, 8 felnőtt, 8 gyerek.... mozgalmas lesz, sütik sülnek, illatoznak, fondue-t eszünk, sétálunk a parton a verőfényben, töltekezünk.





Szép, fordulatos évet tudhatok magam mögött, és a jövő biztosan még mozgalmasabb lesz :-)

Az új évre kívánok Nektek sok szerencsét, sikert, beteljesült álmokat!



Ha tetszett a bejegyzés, gyere, csatlakozz a Mokka Mekka Blog facebook közösségéhez itt. Vagy kövess a twitteren.

Foto: google.ca, google.com, cutestfood.com, chubbycartwheels.tumblr.com

2011. december 16., péntek

UNICEF képeslapok karácsonyra - ADOMÁNY

Gyerek koromból élénken emlékszem arra, hogyan tanultam meg adományozni.

Fura érzés volt - nyolc éves lehettem, amikor a könyváruházban ahol anyum dolgozott, gyűjtöttek a világ nehéz helyzetben lévő gyermekeinek. 

Unicef képeslapokat, könyvjelzőket és ajándék-kísérőket árultak -  valami megbabonázóan szép rajzokat, igényes, szép papírra nyomtatva, és elég sok pénzért. Tudom, csak egy-két darabot tudtunk megvenni belőlük.

Emlékszem, akkor hallottam először arról, hogy vannak a világon emberek, akiknek nincs vizük, gyerekek, akik éhen halnak, vagy megfagynak - és akkor éreztem először, hogy azért mégiscsak jó nekem, hogy járhatok egy meleg iskolába tanulni (még akkor is, ha néha "szénszünet" volt).

A megvett kincseket aztán napokig bűvöltem otthon, és minden nappal egyre jobban úgy éreztem, egy kicsit többet tudok a világról, felnövök. Pedig milyen kicsi voltam. Addig nem tudtam, hogy nem fenékig tejfel minden....Aztán persze elküldtük postán a képeslapokat azoknak, akiket a legjobban szerettünk :-)

Ma nem sokan küldenek képeslapot, adományt viszont mindenki gyűjt, nagyáruházak parkolóitól kezdve mindenhol. Egy illúzióval kevesebb :-(

Az UNICEF magyarországi jószolgálati nagykövetei: Halász Judit, Presser Gábor, és a Nemzeti Filharmonikusok.
Az Alapítvány adószáma: 18212718-1-41
Adományszámlájának száma: 11705008-29913358

A képek az Unicef képeslap galériájából valók. (ahol sajnos nem írják ki a festő nevét...)

Ha tetszett a bejegyzés, gyere, csatlakozz a Mokka Mekka Blog facebook közösségéhez itt. Vagy kövess a twitteren.

2011. december 13., kedd

Ajánlom az ajánlóimat !

Ez csak egy gesztus azok felé, akik annyira rendes - kedves- jófejek, hogy ajánljanak engem. Vagyis a blogomat.
Tisztára szerencsés vagyok, mert én is bírom őket (a blogjaikat), így nem kell magamra kényszerítenem semmilyen szerepet ezzel az egésszel.

source

A jó szándékukban egyébként az a legjobb, hogy egyikről sem tudtam, hanem egyszercsak megláttam az elemzéseimben, hogy tőlük bizony elég sokan kattannak át ide... szóval, kiderült. Köszönet érte. :-*



Kisház-felújítós, lakberendezős, DIY - projektesa Kicsi Ház

Kata az egyik első ajánlóm volt, őszintén csodálom a frissességét, ahogy lelkesen le tud csapni bármi újra, ütősre -és meg is valósítja azt.

Sok erőt, bátorságot adott a saját kisbútor-tunning ötleteim kivitelezéséhez! 


Lakberendezős, régi szakmabeli, mindig inspiráló, és pasi : Ágy - Asztal - Tv

Ben volt a 66.-ik követőm a facebook-on, és állati büszke voltam rá :-)))

Szeretem, hogy nem képes unalmas, sablonos bejegyzéseket írni, minden posztot érdemes megnyitni, végig görgetni, és annyira össze van rakva az egész.
Bizonyos posztokon képes vagyok negyed órát is eltölteni...

Meg még amit szeretek: a sosem sértő, mindig intelligens humort.
És az állandó színvonalat.




Környezet-tudatos, újrahasznos és barátságos: Otthon Édes (öko) Otthon

Fontos, hogy milyen hozzáállással alakítunk ki egy otthont, saját magunk, és a környezetünk tiszteletben tartása egyaránt meghatározó. Az "édes öko otthon" blog jól tükrözi a neve mögött sejthető szemléletet.
Fanni a facebook-on csinálja nekem a reklámot, teljesen önszántából, mert kedveli, amit csinálok, és ez azért jó, mert kölcsönös. :-)




Nem lakberes, de gondolkodós, gyerekes, informatív és szórakoztatóBebu

Heni ajánlott engem pár hónapja. És rá kellett jönnöm, hogy az ő blogja is nagyon jó, szórakoztató, aktuális. Alapvetően szülős, de közéletinek is rendben van :-) 
Bettelheim szavaival élve nem kell maximálisan szupernek lenned, elég, ha "elég jó szülő" vagy. A gyerekednek elég jó, és pont jó. Henivel kölcsönösen osztjuk ezt a véleményt, a kötődő nevelésben, az őszinteségben, a hitelességben hiszük, és eszerint gyerekezünk is.
A blogot azoknak a szülőknek (és leendő szülőknek) is ajánlom, akik nem félnek a mélyebben szántó gondolatoktól, a kötődéstől.



Szintén gyerekezős, kötős-varrós-horgolós, elmélkedős, kedves:  Gyűszűnyi világ


Judit az első feliratkozóim között volt, kedves, lányos anyuka, aki üde történeteken és csodás fotókon keresztül mutatja be, miket, és hogyan alkot pici lányának. Nagyon jó inspirációk kreatív anyukáknak :-)




....hopp, majdnem lemaradt 
Kreatív hobbys, ügyes, játékos:  Gabriella Kreatív


Boda Gabi kreatív blogjában gyönyörűen kivitelezett dolgokat találtok, szinte mindenféle technikával dekorálva. Most az ünnepek előt különösen ajánlom őt. Csodás díszeket és ajándékötleteket fogtok látni!


Blogbarátok, köszönöm az ajánlásaitokat, a bejegyzéseiteket, jó titeket olvasni!
Tsók!


Ha tetszett a bejegyzés, gyere, csatlakozz a Mokka Mekka Blog facebook közösségéhez itt. Vagy kövess a twitteren.

2011. december 9., péntek

Furcsa karácsonyfa díszek

source: www.cutoutandkeep.net
Karácsonykor szokásossá vált minden évben valami saját készítésű dologgal meglepni a rokonainkat, barátainkat.
Annál is inkább, mert a gyerekek is szívesen részt vesznek a készülődésben, készítgetésben.

Kreativitásunkat újabb szintre akartuk fejleszteni idén az üveg karácsonyfadíszek dekorálásával... Előre elárulom, nem jött össze.
Történt ugyanis, hogy láttuk ezeket a díszeket a lányokkal, és egyszerre mondtuk, hogy ilyet KELL készítenünk.


Hát, leírások alapján az egész pofon egyszerű, csak bele kell folyatni az akrilfestéket az előzőleg ecettel, vagy más savas anyaggal kimosott átlátszó üveg gömbbe, majd szép lassan hagyni lefolyni benne a festéket, és kábé negyed óránként fordítani rajta egy negyedet.

Ugye, nagyon egyszerű? Nagyon lelkesen rákészültünk, nálunk a városban sehol nem volt üres, átlátszó gömb dísz, főleg nem üveg - de megmentett minket a tesssszkó, mert ott lehetett kapni, igaz elég aprókat, mindenféle fémes szálakkal teletömködve.

Gyerekek kihúzgálták a tölteléket, apával mostuk a gömböket - utána még két napig üldözött az ecetszag, szárogattuk, és nekiláttunk.

Nyomtuk bele az egyik akrilfestéket, mert cseppenni nem nagyon akart, a másik szín meg beleömlött. Nem akartak egyformán működni :-) Pedig hobbi akrilfestékek voltak, egyazon gyártótól.
Aztán belekötöttek az üvegbe negyed óra alatt, hiába forgattuk. Végül raktunk bele még több színt, meg megpróbáltuk feloldani a megkötött festéket....

Hát, ha valakire / valamire azt mondják, hogy furcsa, az nem sok jót jelent...

Szerintem, ezek a kis drágák is eléggé furcsák lettek.
Mindenesetre, nem ezek lesznek a legnagyobb ajándékaink idén ;-)






Ha tetszett a bejegyzés, gyere, csatlakozz a Mokka Mekka Blog facebook közösségéhez itt. Vagy kövess a twitteren.

2011. december 6., kedd

a MIKLULÁS sztori


Hétéves nagy gyerekem hisz a Mikulásban, (vagy jól hülyít engem), izgul, hogy elég jó volt-e, nem kap-e virgácsot...Jó vicc, nem is lehet manapság ötven kilométeres körzetben virgácsot kapni, honnan szedne a Mikulás? (mi mindig kaptunk...a gyerek mázlista)

Egy éve történt a következő: nagyszülők társasházban laknak és történetesen épp ott lakik az a szakállas-pocakos-idős úr is, aki a városi Mikulások egyikét hivatott alakítani december első hetében. A bácsi ott lakik évek óta, gyerekem látta sokszor, de nem rakta össze...
December 8.-a lehetett, amikor a lépcsőházban összefutottunk a civil nagyszakállú úrral. Lányom forgatta a fejét, nézett összehúzott szemmel, szinte hallottam, ahogy kattogtak a fogaskerekek benn - köszönünk, bácsi el.

Nézi a gyerekem az ajtót, ahol eltűnt az "öreg":
- Anya, Ő a Miklulás, csak a Jóistenke a Szabó János név mögé rejtette...

...és idén újra teljes meggyőződéssel várta.
-------------------------------------------------------------------------------------
Ha tetszett amit láttál, olvastál, csatlakozz a Mokka Mekka Blog közösségéhez itt vagy iratkozz fel a jobb oldalon a blog követői közé! 
 
És oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel...és ... 
 
...és...Köszönöm :-)
 
Illusztráció: Carol Cole Stock

2011. december 5., hétfő

Képed? Van hozzá? 2. - jeges, havas illusztrációk

Loo Prentice - Etsy
Igen. Vannak, akik szeretik a telet.
Mert vannak benne szerethető dolgok - például a szép, havas vidék, nem elolvadó hóesésben a város,első éjjel a havas Margit-sziget, a befagyott tó, amin a legeslegjobb korcsolyázni.

Aztán: jön a Mikulás...télen van Karácsony is, meg az óév/újév fordulója. Ilyenkor eszünk sült gesztenyét, hókiflit, isszuk a jó kis forralt borokat, vagy grogot - ízlés szerint.

Télen szuper dolog beülni a kandalló elé, és dumálni a barátokkal, vagy magányunkban forró narancsillatú fürdőt venni.

Illatos mézespuszedlit vagy bejglit sütni.

A ligetekben "megmenteni" a roskadozó fákat a rájuk rakodó hótömegtől - mindezt persze úgy, hogy a hó közben mindenkinek a fejére, nyakába hullik :-) (Jó sál-sapka-kesztyű nélkül bizony elveszett az ember ilyenkor)

Nagyokat nevetni, hócsatázni, domboldalban lebucskázni, piros orral egymásba karolva sétálni.

Nem szeretem a sarat, latyakot, de mióta nem a fővárosban lakom, sokkal kevesebbszer találkozom a tél e szomorkás arcával. (és ilyenkor - de csakis ilyenkor - irigylem a "Finniában" élő barátaimat, amiért ott kopogós a tél...egészen áprilisig ;-) mert a 3 méteres hókupacok nem átallanak egyben megmaradni az utcákon, tereken, parkokban. )

Újra gyerekkönyvek illusztrációiból, illetve elsősorban gyerekeknek készült képekből mutatok most pár szépet, vicceset, "ilyenolyan"t - szigorúan a hónál, a jégnél és a télnél maradva. Elvégre, hiába van ma szokatlanul meleg, szinte április idő, azért holnap reggelre mégiscsak hozza a Szt. Miklós a batyuját.
Kiscsizmákat suvickoljátok ám szépre este!

Jöhet a fagyos-szép hókirálynő, jókedvű Mikulás? Mese?
Alessandra Fusi -Etsy
Rima Staines - Etsy
Susan Alison - Etsy
Amy Echrlich 
Christian Burmingham
Ruth Sanderson
Vladislav Yerko
Errol Le Cain
Dudley Hardy
Adrienne Segur
Vladislav Yerko
Susan Jeffers
Brad Stivers -Etsy
Joann Loftus - Etsy
Robb Mommaerts


Tetszett amit láttál, olvastál? Oszd meg!
Gyere, csatlakozz a Mokka Mekka Blog közösségéhez itt.



2011. december 2., péntek

Színek 5. -> MÁLYVA



Ne kérdezzétek, miért lett ez a szín a következő a sorban. :-) Magam sem tudom, csak egyszerűen tetszik, ezért választottam. Nem alap szín, sőt, a kevert színek közül sem a legegyértelműbb...

Azt nyugodtan elmondhatjuk róla, hogy nagyon nőies, meleg szín. Míg bizonyos liláknak tud egy kissé haragos, vagy agresszív kisugárzása lenni, addig a mályvánál szó sincs ilyesmiről. A mályva visszafogott, még sötétebb árnyalatiban is. Megnyugtató, elegáns. Van benne némi púder-rózsaszín, lila, barna árnyalat, talán ezektől olyan sejtelmes, izgalmas szín.

Nagyon jól mutat fényes felületeken, vagy matt változata fényessel felváltva - egészen luxus hatású lehet.





 
 

 

A vége felé kicsit belecsúsztunk a lilába :-)

Tetszik a mályva? Használnád? Hol? Mekkora és milyen felületen? Hordanád ruhában? Kiegészítőként?


A sorozat eddig megjelent részei a FEHÉR, SZÜRKE, SÁRGA, ZÖLD.


Tetszett amit láttál, olvastál? Oszd meg!
Gyere, csatlakozz a Mokka Mekka Blog közösségéhez itt.

Forrás: 1,2,3,4,5,6,7,8,9,10,11,12,13,14,15.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...