2012. augusztus 17., péntek

Ágyazzunk!

Ez egy hosszú történet ... ;-)

Inkább régi.
Van nekünk egy családi kiságyunk - vagyis csak volt - ami nagyon-nagyon régi, szép asztalos munka, hetvensok éve készítette valaki, és mindig a család legkisebbje aludt benne, amíg nem lett újabb kisbaba.

(Van egy ilyen bölcsőnk is, igaz, az "csak" 38 éves iparművészeti darab, de ez is vándorol, ebben már vagy 40 gyerek töltötte el élete első heteit, hogy ringatózva elaludjon vagy anya pocakjában érezhesse magát egy kicsit )

Az én legnagyobbam is megkapta annakidején, totál lepukkadt állapotban, körben le volt róla rágva a több (5,6 ?) réteg fehér zománcfesték, tele volt matricákkal, meg hiányzott belőle ez-az. A Zuram meg én (várandósan) szépen rendbetettük, csiszoltuk, fapasztáztuk, alapoztuk, majd bababarát (vízbázisú) akrilfestékkel lefestettük, apósom készített hozzá rudakat a hiányzók helyett. Az akkori lányszoba rózsaszín-zöld koncepciójába tökéletesen simult ez a gyönyörű. míves meseágy.


Látjátok a faragásait, domborúan esztergált rudait, fejvégét?

És, ráadásul nem egy standard kiságy méret, mert 145centis, az oldalai levehetőek, szóval, a kisebbikem még akár 4 évesen is alud(hatot)t (volna) benne - ha a soron következő legkisebbnek nem kell. Így mi kivettük a gyerek alól, mikor ő 3 éves volt, és odaadtuk.

Tudjátok, nyáron megszületett a mi legkisebbünk, az ágyat azonban nem kaptuk vissza - mert akinek adtuk, ő is babát várt ... és amúgy sem akarta a nagyobb alól kivenni az ágyat. :-(

Pedig közben találtam egy ugyanilyen faragású naaaagyszekrényt is, tökéletes párost alkottak volna.

Időközben a szekényről is kiderült, hogy a gangos házban, ahol volt, gyakorlatilag ráépítették a lakást, és nem lehetett onnan egyben kihozni, így szívszakadva (tényleg baromira elkenődtünk ettől még pluszba, hogy semmi nem jön össze) lemondtunk róla.

Azok az ágyak, amik funkcionálisan ugyanilyenek, ezt tudják nyújtani és ekkorák, jó sokba kerültek.

Aztán egy reggelre megálmodtam, hogy asztalos barátunk megküzdhetne ezzel a feladattal, kérdezzünk rá!
Bevállalta! Na faragások nélkül, de ezt a sztorit majd legközelebb bővebben.

Velem madarat lehet fogatni!



Olvasol? Kedvelsz? Kövess a facebookon is!

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...