a különféle vallási és filozófiai irányzatokat, udvara pedig mindig a tudósok gyülekezőhelye volt.
Tudta, egyedül a lelki béke adhat igazi boldogságot.
Sokáig töprengett ezen a kérdésen, mígnem álmot látott, ami sejtette vele a megoldást.
- Kedves alattvalóim, tudjátok meg, egyetlen vágyam, hogy tökéletes lelki békéhez jussak.
Szerezzétek meg nekem ezt a gyűrűt, bármi áron is!
"Olyan legyen, hogyha bánatomban rápillantok,
nyomban felviduljak,
ha pedig öröm ér, s úgy vetem rá tekintetem,
megóvjon attól, hogy elveszítsem a fejem!"
A bölcsek elkomorultak, s gondolkodóba estek. Sokan a mágikus gyűrű kutatására indultak.Voltak, akik bűverejű drágakövekkel kirakott ékszereket hoztak, mások varázshatalmú mesterektől próbáltak tudakozódni, de egyik sem volt megfelelő a király számára.
Egyszer aztán a legkevesebbre becsült udvari tudós is előállt a saját megoldásával.
Díszes dobozban hozta mesterművét a király színe elé, aki kibontotta a gyűrűt a selyemből-bársonyból, forgatta egy darabig, majd széles mosoly ömlött el az arcán, s elégedetten bólintott.
Az udvari bölcsek mind kiváncsian nyújtogatták a nyakukat, de akárhogy meresztették a szemüket, csak egy egyszerű, sima rézkarikát láttak a király kezében. A gyűrűbe csupán egy szó volt belevésve, amit a király fennhangon közzé is tett:
"ELMÚLIK",
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése